Véget ért a 17. Szent László Néptánctábor, melynek két éve a szentendrei Ferences Gimnázium ad otthont. Idén a táborozó gyerekek a szlovéniai, muravidéki Lendváról, Völgyifaluból, Felsőlakosról, Pincéről, a magyarországi Mosonmagyaróvárról és Máriakálnokról, a felvidéki Dercsikáról, Madról, Felbárról, Bősről, Nyékvárkonyból, Balonyról, Padányból, Nagymegyerről, Alistálról, Nyárasdról és Ekecsről, a bodrogközi Szolnocskáról, valamint az erdélyi Szilágybagosról és Szilágyborzásról érkeztek.
Vidékünkről hat fiatal – három fiú és három lány – vágott bele az egyhetes néptánctábor akkor még ismeretlen világába. A mindennapjaikat nem csak a napi kétszer kétórás kalotaszegi oktatás és a rábaközi tánctanulás tette gazdagabbá. Tánctanáraik – Farkas Gábor, Lupi és Ragula Dalma, valamint a Palenik család (József, Vendel és Balogh Timea) – a szervezőkkel karöltve gondoskodtak arról, hogy a táncpróbák, a skanzenlátogatás, a meseszínház, a vetélkedők és a városnézés emlékezetesek maradjanak.
S hogy mi mindent adhat egy ilyen néptánctábor? …fáradt lábat, kevésbé kipihent testet, viszont gazdag elmét, mindezt annak fényében, hogy részt vettünk a táncházakban, több órát néptáncoltunk, majd hosszas beszélgetésbe és eszmecserébe elegyedtünk a külhoni régiókból érkező társainkkal. Gazdagodtunk új tudással, így már szabadabban mozgunk egyes táncdialektusok között, könnyedén bekapcsolódunk a tábor elején még ismeretlen táncokba is, és meg tudjuk különböztetni a hórát a botosánkától. És ez még csak a kezdet! Minderről győződj meg a képek nézegetésekor, és ha te is szeretnél részese lenni ilyen élményeknek, csatlakozz valamelyik néptánccsoporthoz, akár az iskoládban, akár a szűkebb környezetedben!
A TÁBOR JELMONDATA: Jövőre ugyanitt, csak többen!
Lejegyezte: Kovač Tünde
