• Főoldal
• Linkgyűjtemény
• Kapcsolat

Nyelvválasztás:

Iskolák, óvodák

• 1. Sz. Lendvai KÁI
  
• Göntérházi KÁI
  
• KÁI Dobronak
• KÁI Pártosfalva
• KKI, Lendva
• II. Sz. Lendvai KÁI
• Lendvai Óvoda
• Moravske Toplice Község Óvodái
• Zeneiskola Lendva

Kétnyelvű könyvtárak

• Könyvtár Lendva
• TTK, Muraszombat

Múzeum, galéria, színház

• Galéria-Múzeum Lendva
• Színház és hangversenyterem, Lendva

Sajtó, média

• Muravidéki Magyar Rádió (MMR)
• Magyar Műsorok Studiója
• Népújság

Műkedvelés

Tartalom:

Bevezetés Művelődési egyesületeink és a műkedvelő csoportok névsora Cserekapcsolatok Népdalkörök Citeraegyüttesek Néptánccsoportok Színjátszócsoportok Hímzőszakkörök - fafaragószakkörök A MNMI Kulturális Nívódíj

 

1.) Bevezetés

Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területén a műkedvelő csoportok sokszoros funkciót látnak el, ami által lényegesen hozzájárulnak a nemzeti értékek, az anyanyelv,a hagyományok megőrzéséhez és fejlődéséhez.

Mintegy 25 művelődési egyesület, ezen belül 35 műkedvelő csoport működik a muravidéki magyar lakta falvakban (népdalkör, néptánc, hímzőszakkör, színjátszócsoport, szavalócsoport, citeraegyüttes). Műkedvelő tevékenységet folytatnak, azaz magyar hagyományokat ápolnak a falvakon kívül a kétnyelvű általános iskolákban is, ami számunkra felbecsülhetetlen érték. A csoportok évente — a hazai programok mellett — összesen mintegy 150 szereplést vállalnak az egész Kárpát-medencében.

Mindenki amatőrként űzi a műkedvelő tevékenységet, ezzel szemben a színvonal néha „profi”, mert a Kárpát-medencei népzenei versenyeken egy-két csoport vagy szólista mindig beküzdi magát a legjobbak közé. A műkedvelés összes műfajában a szakmai irányítás jelentős részét magyarországi szakemberek végzik. Minden csoportnak van egy helyi, úgynevezett szervezeti vezetője is, aki az iskolai csoportoknál természetesen egy tanár, a többi csoportnál vagy egy tekintélyesebb tag, vagy egy csoporton kívüli jó szervező, aki általában a település művelődési egyesületének elnöke is.

Az előadóművészetben nem mellékes az öltözék sem. Szinte minden csoportnak van népviselete vagy valamilyen „egyenruhája”. Számtalan lehetőség van a helybeli szereplésekre, pl.: március 15., falunap, ünnepi és egyéb szokások felelevenítése, idősebb polgárok találkozója, helyi jubileumi alkalmak stb.
Szívesen utaznak csoportjaink Magyarországra és a Felvidékre is népzenei találkozókra, testvértelepülési látogatásra vagy bármilyen egyedi meghívásnak eleget téve.

A Kárpát-medencei szintű szakmai megmérettetést elsősorban a Vass Lajos Népzenei Verseny és a szatmárnémeti „Hajnal akar lenni”című egyéni népdaléneklési verseny jelenti.

Három hanghordozó kiadásában lett megörökítve a muravidéki népzenei anyag: az egyiken egy népdalkör, a másikon egy citeraegyüttes tolmácsolásában, a harmadikon pedig valamennyi csoport illetve szólista szerepel.

 

 

2.) Művelődési egyesületeink és a műkedvelő csoportok névsora

		Muravidék néptáncegyüttes
		Lendvai versmondó stúdió
		Muravidéki Nótázók

 

A négy kétnyelvű általános iskolában működő, magyar néphagyományokat őrző csoportokat is ide soroljuk, amelyek az intézet berkeihez tartoznak, hiszen ezek szakmai és bizonyos anyagi kereteit az intézet fedezi.

A művelődési egyesületekben működő műkedvelő csoportok évi próbaszámkereteit az intézet a 2005. évben következőképpen szabályozza: népdalkörök számára 25 próba, néptánccsoportok 30 próba, hímző- és fafaragószakkörök 15 próba, citeraegyüttesek 30 próba, színjátszócsoportok 40 próba, versmondó stúdió 40 próba.

A szakemberek költségeinek megtérítése az intézet e célból elfogadott szabályzata szerint történik. Ennek értelmében az útiköltségek kifizetését Vas és Zala megye önkormányzatai vállalták fel (meghatározott keretben), a tiszteletdíjakat pedig az intézet biztosítja.

 

 

3.) Cserekapcsolatok

Az elmúlt tíz év során mindig fontosnak tartottuk, hogy a muravidéki magyarlakta településeken működő művelődési egyesületek cserekapcsolatot tartsanak egy magyarországi, illetve Kárpát-medencei művelődési-kulturális csoporttal, vagy netán csak a falu lakosságával. Tapasztalatból elmondhatjuk, hogy ezek az erőfeszítések sikert hoztak, hiszen majdnem minden falunak van egy vagy több baráti kapcsolata. Ezekből a kapcsolatokból évek hosszú során barátságok szövődtek. Az elmúlt időszakban a következő — állandó jellegű — cserekapcsolatok jöttek létre:

• Hodos — Magyarszombatfa, Bajánsenye, Hodos (Csallóköz)
• Kapca— Csesztreg, Csurgónagymarton
• Zsitkóc — Söjtör
• Hármasmalom — Csesztreg, Egyházashetye
• Hosszúfalu — Várkony (Csallóköz), Rédics
• Csente — Vásárút (Csallóköz), Écs
• Pince — Tornyiszentmiklós
• Petesháza — Viszák, Újvárad
• Felsőlakos — Nagykutas, Pázmánd, Nagyszalonta (Erdély)
• Völgyifalu — Pozsonyeperjes (Csallóköz), Szilvágy

 

 

4.) Népdalkörök

Szlovénia magyarlakta vidéke igen gazdag népzenei örökséggel rendelkezik. Ezt felismerve felbecsülhetetlen jelentőségű kutatómunkát végzett Horváth Károly népzenetudós. Karcsi bácsi — ahogyan legtöbben nevezték — évtizedeken járt át a határon, hogy felkutassa, közkinccsé tegye, tanítsa és megszerettesse a muravidéki magyar népi kultúrát.

Horváth Károly kitartó és áldozatkész kezdeményező munkája és a muravidéki magyar nép egészséges mélylelkülete szerencsésen „találkozott” az intézet szervezőmunkájával. Ennek eredményeképpen az egyébként állandóan apadó magyar közösségben évek óta nem csökken tíz alá a működő népdalkörök száma. Ez körülbelül 150-200 aktív tagot jelent.

 

 

5.) Citeraegyüttesek

A vidék igen gazdag citerakultúráját viszont többnyire a fiatalok próbálják ápolni napjainkban. Az elmúlt húsz év két legjelentősebb csoportja a ma már idősebb korúaknak tekinthető Hetés Citeraegyüttes, akik példaképnek számítottak a nagyon tehetséges Muravidék Citeraegyüttes számára, de ma már sajnos ők sem működnek. A lelkes munka inkább a négy kétnyelvű általános iskola citeraszakköreiben, valamint a már felnőtté érett dobronaki Lusta Bandában folyik.

 

 

6.) Néptánccsoportok

Nemcsak énekelve, hanem táncra perdülve is őrizhető a magyar néphagyomány. Igaz, a közvetlen Mura mentének nincs eredeti, a tájegységre jellemző néptánca, azonban a forrást mindig Vas és Zala megyében találjuk meg, ahová a tájegység történelmileg amúgy is kötődik.

Hosszú évekre nyúlik vissza a magyar néptáncmozgalom, amelyben a Lendvát népszerűsítő Lindau Néptánccsoport központi szerepet játszott a nyolcvanas évek során. Természetesen e központi néptánccsoport mellett működtek szép számban még a környező falvak művelődési egyesületeinek és iskoláink néptánccsoportjai is. Külön említést érdemel a felsőlakosi és a dobronaki csoport.


A közös cél érdekében a kilencvenes évek végén az új lendület gyümölcse beérett és megalakult a Muravidék Néptáncegyüttes. Ebbe a csoportba olyan fiatalok, felnőttek jelentkeztek, akik a falvakban és az iskolákban működő tánccsoportokban táncoltak vagy azok vezetői voltak. A néptánccsoportok méltóképpen képviselik a Muravidéket a Kárpát-medence minden táján és annak határain kívül is. Táncolnak a már említett vasi és zalai táncokon kívül még somogyi, szatmári, valamint erdélyi koreográfiákat is.

 

 

7.) Színjátszócsoportok

A színjátszásnak Muravidéken hosszú és gazdag múltja van. Hetven évvel ezelőtt majdnem minden magyarlakta településen volt színjátszócsoport, akik a pajtákat átalakítva „igazi színházzá” fejlesztették e csodálatos művészeti tevékenységet.

A kilencvenes években e kör már leszűkült és csupán néhány színjátszócsoportról számolhatunk be. Elsősorban a dobronaki és a hosszúfalui színjátszók gazdag tevékenysége volt a meghatározó, akik egy-egy nagyobb színdarab betanulására vállalkoztak.

A dobronaki színjátszók az elmúlt években a következő színdarabokat mutatátk be: Illyés Gyula: Tűvé-tevők, András kovács királysága, valamint a Falu rossza. A hosszúfalui színjátszók pedig az Úgy pofon vágom című népi játékot és az Apuci, Mamuci, Babuci című darabot állították színpadra. Az új évtizedekben a diákszínjátszás kapott szárnyakat ( és egy agilis szakembert ).

 

 

8.) Hímzőszakkörök — fafaragószakkörök

Közösségünkben jelenleg már mintegy tíz hímzőszakkör működik, és két-három alkalmi fafaragószakkör. A gyökereket az ízléses hetési szőttes és a zalai fehérhímzés, valamint az ügyesen elkészített egykori (főleg hetési) faeszközök és használati tárgyak jelentik.

Az egyetemes magyar népi kultúra szempontjából is figyelemre méltót alkotnak a muravidéki nők, akik között a csentei Horváth Margit, és a lendvai Jandel Olga személyében van már egy népi iparművész címmel rendelkezők is vannak.

Az utolsó évtizedben e tevékenységet űzők talán a legnagyobb szakmai fejlődést mutatták fel, ami Kárpát-medencei vonatkozásban is dobogós helyet biztosított a muravidéki műkedvelőknek.

 

 

9.) Kulturális Nívódíj

A lelkes műkedvelők egyik legnagyobb erkölcsi elismerésének számít a Muravidéken minden esztendőben kiosztott Kulturális Nívódíj.

© 2005-2009 MNMI, Lendva - ZKMN, Lendava

Kapcsolat • Oldaltérkép • A honlapról

A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (MNMI) 1994-ben alakult, azzal a céllal, hogy ápolja a Muravidéken élő magyar nemzeti közösség kulturális tevékenységét, művelődési életét, valamint, hogy ellássa a kultúrával, az oktatással, a tudományos kutatómunkával és könyvkiadással összefüggő feladatokat.

Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet Lendva | Fő utca 124, 9220 Lendva, Szlovénia | Tel.: ++ 386 (0)2 577 6660 | Telefax: ++ 386 (0)2 577 6668